Ha meghalljuk a Psycho Mutants nevét, először fel sem merül bennünk, hogy hazai produkcióról lenne szó, pedig de. A pécsi illetőségű hat tagú zenekar 2005-óta szórakoztatja elsősorban a hazai érdeklődőket. Állításuk szerint nem lehet egyetlen egy stílusba belekényszeríteni az alkotásaikat. Ugyanúgy merítenek a western swing-ből dalaikban, mint amilyen gyakorisággal a tangóharmonikán játszanak. Érdekes egyveleg amit ők tudnak adni a hallgatónak. Ehhez az élményhez hozzájárul Karnics Zoltán különleges mély, bariton hangja is.

Most a Tango with me című dal és klip kerül górcső alá. Kritikus szemmel nézve a dal tartalmilag nem ad túl sokat. Egy fülbemászó dallam és szöveg ugyan erősíti az amúgy nem túl színvonalas dalszöveget és hangzást, de ez mégsem az ami miatt a klip érdekessé válik. Az alaptörténete minimális, egy téma, a western köré épül, ebből adódóan alkalmazandó a puska és például a korhű öltözet. A színvilág viszont pozítív: figyelemfelkeltő és élénk. Vonza a tekintetet. A képi világnak viszont jár egy ötös az előző klipekhez képest. A régebbi 2008-as Borzsongas című klip a '20-as évekből összeszedett horrorfilm-részletekkel ugyan eredeti és izgalmas volt, viszont képileg és színügyileg elég gyatrának tűnt. Szóval e téren nagy előrelépés a Tango with me.

Mindent összefoglalva nem egy nagy durranás a klip, viszont a zeneügyileg ott vannak a srácok. Koncertek sorozata után a tagok már több európai fesztiválon is megfordultak, ebből is látható, hogy le tudtak tenni az asztalra valami értékeset. Talán abban rejlik a varázsuk, hogy nem az aktuális trendekhez igazodnak, hanem valami újat, valami izgalmasat hoznak létre. És ez kiváló taktiája a figyelemfelkeltésnek. Az, hogy mennyi a hallgatottsági indexük, szerintem nem fő szempont náluk: ha szereted hallgasd, ha nem akkor ne. Ez becsülendő. A Psycho Mutants semmi esetre sem tömegzenekar, talán ezzel is kitűnik a többi közül. Nem lesz a kedvencem, de mindenképpen ellátogatok egy koncertre ha lesz alkalmam rá.