Pécsi Zene

Zene, művészet, színház - Pécsről, pécsiektől, de nem csak pécsieknek.

Friss topikok

Címkék

PaLeTTa

Punnany Massif, a büszke tigris

2012.12.18. 16:02 BodZa


Mindig is pécsi voltam, és mindig pécsi leszek. (Bár nem vagyok TÜKE, mert nem itt születtem). Miközben végignéztem ezt a videót, egyre jobban erősödött bennem az érzés, hogy igen, igen, ez az én városom, én ide tartozom, szóval a videó nagyon is alkalmas arra, hogy kemény öt perc alatt lélekben mindenki tősgyökeres pécsivé változzon.

A Punnany dalai is olyanok, mint a klippjeik: elsőre egy kicsit kusza, de amint hozzászokik a szemed vagy a füled, észre lehet venni, hogy milyen profin csinálták ,a legkisebb részletekig is.Úgyhogy abszolút megunhatatlan, mert még technikailag is zseniális. A képváltások nagyon jók, tiszták - vagy homályosak, amikor épp az kell. Olyankor pontosan olyan, mintha valami mozgó makettet néznék. A másik kedvencem az a sok kis utcarészlet, ami nagyon ismerősnek tűnik, de konkrétumok helyett csak a város ízét adja vissza. Ezeket nem kell ismerni, hogy átjöjjön a hangulat. Lehetsz szegedi, norvég vagy zulu, azt látod, hogy ez micsoda állatzsírkirály hely.
A videó és a dal is külön-külön egy óriási reklám Pécsnek. Még az EKF (Európa Kulturális Fővárosa, 2010) logó is megjelenik a végén, ők is támogatták a videó készítését.. Ezt sajnos nem lehet letagadni. Reklámozza a Tudásközpontot, a könyvtárat, a Zsolnay-negyedet, millió szórakozóhelyet és kocsmát, ("Sufniból, Szobán át a Nappali, aztán Blöff"), mutatja is ezeket a helyeket. Ilyen nyilvánvaló termékreklámmal még egy videóban sem találkoztam, nekem nagyon böki a szememet. Viszont, ha úgy nézzük, a Pécs Aktuál x-t csak 650 ezren nézték meg, és nem 650 millióan. (Ugye ilyenre is tudunk példát?) Felmentő ok még az, hogy ez a dal nyilvánvalóan nem azért keletkezett, hogy minél több pénz menjen az önkormányzatnak, hanem azért, mert "Miénk vagy Te, édes-keserű, az is maradsz, nem vagyok egyedül", mert Pécs egy szerethető város. Nyilván úgy könnyebb, hogy az ember itt születik, és magába issza, mint azokat a bizonyos dunántúli borokat. Szintén tény, hogy a kocsmák, amiket reklámoznak, tényleg meglátogatják - a Nappaliban például rendszeresen össze lehet futni Wolfieval. (Túl szégyenlős voltam ahhoz, hogy autogramot kérjek tőle.) Az egyetem pedig ténylegesen kiváló, a legnagyobb Magyarországon, és, ki ne akarna olyan városban lakni, ahogy úton-útfélen helyes egyetemistákba botlik az ember?
 Hangulatában nagyon jól felidézi Pécset: ahogy elkezdődik - a város éjszakai látképe, ahogy lassan hajnalodik - rögtön azt a benyomást keltette, mintha valami átbulizott éjszaka után ülnék fenn a Mecseken, és nézném a várost. A csápoló tömeg a Székesegyház előtt, a rengeteg spontán ismeretség, a negyven fokos nyár, ez csupa olyan dolog, ami mindig a - kis szépítéssel  - szülővárosomra fog emlékeztetni.
Az kifejezetten pozitívum még - bár szintén van benne némi reklám - hogy felbukkannak benne más, pécsi előadók is: Beck Zoli, Takács Eszter, Lovasi András. vigyorognak, együtt tátognak a dallal. (ezek csak a leghíresebbek) Szerepelnek benne még nagyobb sztárok - azok a bizonyos utcai arcok: például a bácsi a Hungária útról, aki mindenkinek köszön és virágot árul. Gratulál, amikor oklevéllel a kezedben mész haza.
A bulizás, piálás és egyéb egyetemista hobbik mellett mást is megmutat: egy város egyszerű életképeit, a vásárcsarnokot, a Konzum melletti útkereszteződést, a város látképét éjszaka és hajnalban. Bármelyik város lehetne a világon. Így is néz ki a mindennapokban, ugyanúgy ott vannak a ronda, szocreál épületek, a hajléktalanok, a kutyakaka a nemlétező parkokban. Ettől lesz kevésbé reklámíze, és kormányozza a nézőt a valóság felé.
Maga videó azt tükrözi, amivé válni szeretne ez a város. Pezsgő kultúra, bohém ifjúság, egyetem, stb. Az esszenciája van ebben a kippben: a szokásos koncertfelvétel (a csápoló rajongók és a csókolózó pár), ami bárhol lehetne, ha nem látszana a háttérben a székesegyház, a zenészek, a kocsmák, kávézók, bulihelyek. Egyetemista szemlélet ez. (Ha gazdasági szemmel néznénk, akkor talán Mozart requiemje lenne a megfelelő.) De szerintem Pécs meglehetősen sokat elért abból, amit ez a videó mutat belőle.
Számomra mindig nehéz volt eldönteni, hogy milyen nemzethez vagy nemzetiséghez tartozom, hol is vagyok "száz százalékos". Ez a videó csak erősítette azt, hogy igen, pécsi vagyok, ha más nem is, hát mindig pécsi leszek.
Mellesleg az elején Felcser Máté vakító kék szemei sokat dobnak a dolgon.

Szólj hozzá!

Címkék: zene videoklip PunnanyMassif

A bejegyzés trackback címe:

https://pecsizen.blog.hu/api/trackback/id/tr114971713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása